2010. január 15., péntek

#24

Most már nagyon bújnék,valamit súgnék neked

Mosolyogjak miközben belül szétmar a fájdalom?!


Lépj felém kedvesen s tiéd leszek teljesen.


T
ávol tőled szomorú az élet, szívem azt súgja látni szeretnélek.

Talán egyszer foghatom a kezét, s nekem adja majd a szívét.

Már nem is tudom mit írjak,nevessek-e vagy sírjak.

Rég nem vagy velem üres lett az életem,kiürült a lelkem hiányzol nekem.

Valaki Téged nagyon szeret, valaki boldog, ha melletted
lehet.

Karodba
bújnék, de hazudok, és nem teszem.

Ha nagyon-nagyon erősen kívánnám, akkor itt lennél?

Nem akarom de rád gondolok, menekülnék de nem tudok.

Na ölelj már vagy meghalok.


Fájdalom az, amikor csendben maradsz, pedig kiáltanál.

Muszáj benennem élned,hát te tényleg nem érted?

Figyeljetek..létezem..fogja már valaki a két kezem.

Csak arra van szüksékségem , hogy itt itlegyél velem.

Szememben van minden mire valaha is vágytál.

Nem tudom, hogy szeretlek-e, csak valamit érzek, valamit a szívem körűl ha szemedbe nézek.

Leperegnek rólam az elszáradt darabok, ha fáj is, de nem ordítok, csak az ajkaimba harapok..

Jöjj,s halkan súgd azt a szót.


Nézek az égen át begyulladt szemekkel.reszket a félhomály,hát szeress vagy eressz el

Beszélek hozzád, de Te nem figyelsz. Kapálózok, de nem látsz. Ha már a hallgatásom sem érted, akkor beszélnem sem érdemes...

Hiába fáj menned kell már ...ne sírj, hisz eddig sem fájt, hogy hazudtál ...majd elfeledlek és boldog leszek...

Elmegyek..tudom ezzel is jót teszek.! sírhatsz mint egy kisgyerek, kinek a játéka elveszett..

Játszom most én is amit játszottál,nem kellessz akkor sem ha változnál..

Ne félj, ne szólj, ne mondd, h jó. Az élet nem mindig pont rólunk szól.

Hol van az a srác aki tudja, hogy mitől lennék boldog ujra?

Összeállt bennem a kép, mégis szana-szét vagyok

Amikor legutóbb bíztam , akkor az ejtett pofára, akire az életem is rábíztam volna.

Próbáltam álmodozni, de gondolataim folyton elkalandoztak.

Sose vártam rád és mégis jöttél.

Menj hát, jobb lesz ez így nekünk,Külön út visz más lett a végzetünk.

Felébredtem...egyedül...könnyek közt...nélküle...

Ez nem egy mese, de kettőnkről szól, nagyon jó, hogy megkaptalak téged.

Ne áldozd az életed csaló álmokért,Mert fáj az ébredés,Mikor az álom véget ér…

Velem ne lelkizz, én nem dumálni hívtalak, kajak, amíg csöndbe voltál, esküszöm, hogy bírtalak.

Neked megfelelni nem lehet, ha örökké szar kedved van, akkor nyald ki a seggemet.

Csípitek a mocskos szavakat, nekem minden tettem fain, én nem oltom magamat.

Ha valaha kell majd neked az életem, csak gyere érte és vidd.

Nincs szükségem álmokra, amikor mellettem vagy.

Sose vezettem naplót.. félek visszaolvasni... félek térdre roskadni..

2010. január 9., szombat

#23

Senki se szeret, mindenki utál, vesztes vagy! Mosolyogj te barom!

Tudni kell élni nélküle, csak soha nem tudom megszokni.

Attól féltem, hogy ha túl közel engedem magam hozzá, akkor még közelebb akarnék lenni…

Bár tévedtem sokszor, de helytálltam a bajban, s nem élt e Földön ember, kinek én talpat nyaltam.

Neked is kell, aki csak néha átölel, aki vigyáz rád az én vagyok, csak én.

Te ellöksz mindig újra, mikor már tényleg közel kerültem hozzád, kérlek, ne félj!

Nem is vártam semmi többet de nem is hittem..szürke színek, furcsa hangok s nyomaszt minden...

A párnámra könny hull, mert nem lehetek veled, szívemben fény ragyog, mert nagyon szeretlek!

Megakartam ölni a ma élő legszexibb embert...de rájöttem, hogy az öngyilkosság bűncselekmény

A zene az kell mert körülölel és nem veszünk majd el

A zene hangot ad minden szomorúságunknak.

Lebaszok nekik egyet aztán ennyi,velem Ne szórakozzon senki!

...Fejre is állhatok,akkor sem hiszed el,hogy jól vagyok...

Nagy emberek,nagyravágyó,nagyvonalú világa.. világitotta meg az elmém...huzzatok a picsába..

Felesküdtem az ütemre,kajak megkértem a kezét.fészek romantikus csibész hidd el nem játsza az eszét

A valóságon nőttem fel,és nem a mások kenyerén,más a végét járja...én csak most vagyok az elején..Nem gond...mától én is csak egy kapura játszom.

Nekem azt mondták mikor kicsi voltam, ne menjek a rossz után,de nézd meg mivé lett a világ és mivé váltam én csupán

A láz lerontja az érzékelést és megélénkíti a képzeletet.

Én egy érzelmi zsákutca vagyok, aminek egyetlen kijárata van és az is körforgalom

Minden nő megér egy könyvet!

Amikor először találkoztam vele tudtam, hogy nehéz lesz elfelejteni.

..már nem bízok benne, tudom, úgyse menne...

Az ígéreteket sosem tartják be…Ezt tőled tanultam.

...ha valami túl szép, hogy igaz legyen, akkor az az is.

Mohón lenyeljük a nekünk hízelgő hazugságokat, de csak kis kortyonként a keserű igazságot.

Hazug volt az összes mondatod,hazug volt az összes gondolatod.

Rajzolj nekem boldogságot és kérlek ne engedd,hogy kiradírozzam.

A világra várok, néha szebb jövőt látok, de elfogynak az álmok, így az égben járok.

Úgy megyünk egymás mellett mint két ismeretlen,egymásra sem nézünk, szemünk meg sem rebben,de a szívünkben mégis vérzünk,s az utca sarkáról mégis vissza nézünk.

És nem lesz bosszú, gyűlölet, harag. Kezet nyújtunk egymásnak és megyünk és leszünk Egy Cél és Egy Akarat: a víz szalad, de a kő marad, a kő marad.

Mindenki tanul a saját hibájából. azt hiszem.

A döntés itt a két kezünkben együtt hagy a szürkületben.

Minden lépésem közelebb visz egy hídhoz, amelyen át kell mennünk, hogy találkozhassunk. Ugye nem lesz nagyon sokára? ugye nem?

Velem vagy ellenem, szeress vagy gyűlölj, válassz, Bele se kezdtem, mégis támadsz

Körbenézek és mit látok: csak negatív változások, Mondd, hová tűntek az álmok és a régi barátok

A horoszkópom azt mondta,hogy a sors ujja rám fog mutatni. Sajnos ez a középső ujja volt

Szívből szeretni annyi, érte mindent feladni.

Nélküle üres a jövő, nekem nincs más csak Ő.

Kiszabadul a testünkből,a báj,a tánc után a végső állomás az ágy.

Menni valaki után, és érezni egy biztos kezet, érezni,
hogy valaki szeret

Ha azt mondom, szeretlek, ne azt mondd, hogy én is, hanem hogy én jobban.

Mondd el neki bármit érzel, mondd, hogy neked már csak Ő kell!

Amíg elérhetetlen, addig ellenállhatatlan.

Azt szeretném, hogy soha ne legyen vége... ölelj át kicsim szorosan, kérlek

Nem kaptam tőled semmi mást csak a náthát bazdmeg.

NEM hiszek neked, ezt direkt csinálod, hát nem veszed észre, hogy a szivemet taposod?!

Mert inkább tűröm el szótlanul a tetted, minthogy sírni lássanak előtted

Talán ha változtatnál a hozzáállásodon, nem lenne szükséges egy-két pofon


2010. január 1., péntek

#22 - BUÉK

Ahelyett,hogy azt mondtad volna,hogy viszlát.....inkább csak becsaptál.

Ha azt kérnéd tőlem,hogy nézzek a szemedbe,lehet hogy nem mernék,hisz látnád azt a szerelmet,melyet én nem látok a tiedben.

Hisz én azt hittem,olyanok leszünk mint a mesebeli szerelmesek.

A múltban te és én, a jelenben mi....na de mi lesz a jövőben?

Csukd be a szemed,és látni fogod,azt amire igazán szükséged van

Olyan nehéz úgy szeretni valakit,hogy Távol van Tőled,Ha tudod,hogy szeret,de mégis kételkedsz benne,Mert szereted és félsz,hogy elveszíted

..Palira vettél,tönkre tettél,hát tartsd magad tőlem távol...

A szerelem olyan érzés,amely 1xre megfolyt és átölel

Csak várd ki azt az időt,amikor rájön,hogy Te voltál neki az igazi,és rájön arra,hogy Te vagy neki az igazi,és Rájön Te leszel örökké az igazi!!

Rossz emberrel kezdtél meglátod... visszasírod majd azt a pár napot...

Mindent megtettem még is vesztettem...

a rózsaszín felhők is csak azért vannak, mert felrobbant a vattacukorgyár

Kevés a szó,mi elmondaná nekem te vagy a való,de szívem most már szabadon jár.

Ha szarban vagy kiderül ki az igazi barát..a minimum az hogy őszinte és nem ver át

Én bíztam benned de te átvágtál, akad olyan barát aki mindig csak meghátrál.

Álomkép, hogy majd egyszer újra visszatérsz, ne ígérd, a remény a szívem tépi szét!

Hiányzik az arcod....a mosolyod..de én tudom,hogy mindezt te leszarod..

Te biztos vagy benne hogy érted mit mondok...én nagyon érzem hogy a felét sem vágod

Verjenek félholtra vagy temessenek el, akkor se,akkor sem felejtelek el.

Nem vagyok szuperhős,de meg mentenélek ezerszer, hol nem járt még senki kérlek oda vezess el.