#23

Senki se szeret, mindenki utál, vesztes vagy! Mosolyogj te barom!

Tudni kell élni nélküle, csak soha nem tudom megszokni.

Attól féltem, hogy ha túl közel engedem magam hozzá, akkor még közelebb akarnék lenni…

Bár tévedtem sokszor, de helytálltam a bajban, s nem élt e Földön ember, kinek én talpat nyaltam.

Neked is kell, aki csak néha átölel, aki vigyáz rád az én vagyok, csak én.

Te ellöksz mindig újra, mikor már tényleg közel kerültem hozzád, kérlek, ne félj!

Nem is vártam semmi többet de nem is hittem..szürke színek, furcsa hangok s nyomaszt minden...

A párnámra könny hull, mert nem lehetek veled, szívemben fény ragyog, mert nagyon szeretlek!

Megakartam ölni a ma élő legszexibb embert...de rájöttem, hogy az öngyilkosság bűncselekmény

A zene az kell mert körülölel és nem veszünk majd el

A zene hangot ad minden szomorúságunknak.

Lebaszok nekik egyet aztán ennyi,velem Ne szórakozzon senki!

...Fejre is állhatok,akkor sem hiszed el,hogy jól vagyok...

Nagy emberek,nagyravágyó,nagyvonalú világa.. világitotta meg az elmém...huzzatok a picsába..

Felesküdtem az ütemre,kajak megkértem a kezét.fészek romantikus csibész hidd el nem játsza az eszét

A valóságon nőttem fel,és nem a mások kenyerén,más a végét járja...én csak most vagyok az elején..Nem gond...mától én is csak egy kapura játszom.

Nekem azt mondták mikor kicsi voltam, ne menjek a rossz után,de nézd meg mivé lett a világ és mivé váltam én csupán

A láz lerontja az érzékelést és megélénkíti a képzeletet.

Én egy érzelmi zsákutca vagyok, aminek egyetlen kijárata van és az is körforgalom

Minden nő megér egy könyvet!

Amikor először találkoztam vele tudtam, hogy nehéz lesz elfelejteni.

..már nem bízok benne, tudom, úgyse menne...

Az ígéreteket sosem tartják be…Ezt tőled tanultam.

...ha valami túl szép, hogy igaz legyen, akkor az az is.

Mohón lenyeljük a nekünk hízelgő hazugságokat, de csak kis kortyonként a keserű igazságot.

Hazug volt az összes mondatod,hazug volt az összes gondolatod.

Rajzolj nekem boldogságot és kérlek ne engedd,hogy kiradírozzam.

A világra várok, néha szebb jövőt látok, de elfogynak az álmok, így az égben járok.

Úgy megyünk egymás mellett mint két ismeretlen,egymásra sem nézünk, szemünk meg sem rebben,de a szívünkben mégis vérzünk,s az utca sarkáról mégis vissza nézünk.

És nem lesz bosszú, gyűlölet, harag. Kezet nyújtunk egymásnak és megyünk és leszünk Egy Cél és Egy Akarat: a víz szalad, de a kő marad, a kő marad.

Mindenki tanul a saját hibájából. azt hiszem.

A döntés itt a két kezünkben együtt hagy a szürkületben.

Minden lépésem közelebb visz egy hídhoz, amelyen át kell mennünk, hogy találkozhassunk. Ugye nem lesz nagyon sokára? ugye nem?

Velem vagy ellenem, szeress vagy gyűlölj, válassz, Bele se kezdtem, mégis támadsz

Körbenézek és mit látok: csak negatív változások, Mondd, hová tűntek az álmok és a régi barátok

A horoszkópom azt mondta,hogy a sors ujja rám fog mutatni. Sajnos ez a középső ujja volt

Szívből szeretni annyi, érte mindent feladni.

Nélküle üres a jövő, nekem nincs más csak Ő.

Kiszabadul a testünkből,a báj,a tánc után a végső állomás az ágy.

Menni valaki után, és érezni egy biztos kezet, érezni,
hogy valaki szeret

Ha azt mondom, szeretlek, ne azt mondd, hogy én is, hanem hogy én jobban.

Mondd el neki bármit érzel, mondd, hogy neked már csak Ő kell!

Amíg elérhetetlen, addig ellenállhatatlan.

Azt szeretném, hogy soha ne legyen vége... ölelj át kicsim szorosan, kérlek

Nem kaptam tőled semmi mást csak a náthát bazdmeg.

NEM hiszek neked, ezt direkt csinálod, hát nem veszed észre, hogy a szivemet taposod?!

Mert inkább tűröm el szótlanul a tetted, minthogy sírni lássanak előtted

Talán ha változtatnál a hozzáállásodon, nem lenne szükséges egy-két pofon